Thaiképek: Horgászás és hajótúra Phi Phi körül # 2013.01.07.

Reggel korán kellett volna kelni, de a piálás miatt csak fél 9 felé kerültünk elő. Andi eléggé rosszul volt a hangyasav-mérgezéstől, minvel az esti hazajövetelükkor többször is leültek pihenni az erdőben, és rendesen összecsípték a hangyák a kezét és lábát. A csípések jól bedagadtak szegénynek reggelre.

Nehéz a buszmotor

Petpalack a legjobb játék

A Thai-ok jellemzően ráérős emberek, thai időszámítás szerinti 9-es indulásunk valójában deles indulást jelentett. A dagály miatt bentragadt egy longtail-boatjuk a tengerben, és víz alá került, így végignéztük, amíg kiemelik a motorját, és kiviszik a partra. Közben két helyi kisgyerek önfeledten játszott 2 pet-palackkal a hullámokban. Mi 5-en, a két ács, és egy helyi srác indultunk el egy longtail-boattal a szigetek körül. Ez azt jelentette, hogy sötétedésig hallgattuk kb másfél méter távolságból a burkolatlan buszmotor üvöltését, és mentünk közben vagy 50 km-t a szigetek körül nyolcas alakzatban.

The Beach

Nem is kell alámerülni, így is látszanak a halak

Első állomás egy korall-zátony volt, ahol minden eddiginél színesebb korallok, és sűrűbb színes halrajok vártak minket. Itt a srácok beetettek kenyérrel, így hasonlóan a tegnapihoz, megint megcsipkedtek a halak. Végre volt békatalpunk is, így távolabb lehetett könnyedén úszni, és ott láttam egy nagyobb halat, aminek a hátából egy almányi darab ki volt harapva. Valószínűleg cápadámadás áldozata lett, de túlélte. A srácok egyik nap érkezésünk előtt fogtak is egy kisebb cápát Rantee-n.

Modern luxusbungalók

Nem rossz, legközelebb talán ide?

Trópusi Badacsony

Ezután indultunk a déli, lakatlan szigetek felé. Úktözben Andi egyre rosszabbul lett, így befeküdt a hajó aljába. Elhajóztunk a sziget északi végénél fekvő Viking barlang mellett, ahol viking hajókra emlékeztető több ezer éves sziklarajzok láthatók. A barlang láthatóan zárva volt, így bemenni nem tudtunk. A srácok meg a két sziget közötti nyugisabb vizeken nekiálltak a horgászásnak. Tengeri zsebpecával, amin jó hosszú damil van, hogy a tengerfenékig le lehessen lógatni. Olyan fél óra után lassan elértük a déli Phi Phi szigetét, újabb fél óra múlva a legdélebbi két sziklatorony-szigetet. Közben néhány apróbb félkilós halat fogtak csak a többiek.

Homokos part felett

A hegytetőn a kilátó

Szegényék kishajója

Rendesen megéheztem, így felettem a gyümölcskészlet nagy részét: mandarin, banán, görögdinnye, gránátalma, és licsi volt az ebéd.

Ezt a részt vitte el a cunami, alig maradtak fák

Benzinkút, azaz tankolás a tengeren

A legdélebbi Phi Phi Lei sziget felett hatalmas ragadozó madarak köröztek, a sziket mellett meg búvárok merültek az 5-15m mély tengerben. Újabb sikertelen horgászási kísérlet után továbbindultunk megnézni a Maya bay-t. Kiderült, hogy ha ki akarunk szállni, 200 bahtot (1400Ft) kell fejenként fizetni, ráadásul a délutáni napsütés miatt az egész öböl, és part már sötét árnyékban volt. Így csak egy nagyobb kört hajókáztunk az öbölbe, a turistáktól hemzsegő Partra így nem jutottam végül el.

Rejtett öböl

A nagyobbik sziget partvonala

Sok az ilyen apró sziklatorony

A dzsungel felkapaszkodik a függőleges sziklákra is

Szigetspicc

A sziget vége

Újra megkerültük a szigetet, és a Viking barlangon túl bementünk a Maya-bay-hez hasonló másik öbölbe, ahol tettünk egy kört. Ide csak hajóval lehet eljutni, mivel a partjai körben magas mészkő sziklák, homokos részek csak néhány méteres szakaszokon vannak.

2 kisebb szigettel végződik Phi Phi

A legdélebbi szigetecske alatt (és itt voltam életemben legdélebben eddig)

Édes élet

Maya Bay bejárata

Maya Bay parkoló

The Beach

The Beach

Ezután újabb pecázás után továbbhajóztunk az északi Phi Phi Don szigetek eddig nem látott oldala felől, és megálltunk egy gyors fürdésre a leghófehérebb homokú partnál, amit valaha láttam. Teljesen érdekes, állaga volt a homoknak, amit az erős hullámzás gomolyfelhőkre hasonlító formában kevert fel a teljesen átlátszó zöldeskék vízben. Elnéztem volna jó darabig a hullámzást, de indultunk tovább, mert kezdett sötétedni. Azért farkaséhesek voltunk, így itt még ettünk egy-egy instant csípős savanyú Tom Yam rákos tésztás levest a makákó majmokkal körbevett kis helyi büfében. Feltöltöttünk egy kisebb palackot hófehér homokkal, és indultunk tovább az északabbra fekvő Moszkító és Bambusz szigethez egy újabb pecázásra. Phi Phi sziget északi része már mészkő sziklás, hanem ismét újabb arcát mutatta, legingább az ír tengerpartra hasonlító füves, színes köves partok és lankás dombok látszottak.

Bementünk egy rejtett öbölbe

Itt lehetett volna jókat ugrálni a sziklákról

Phi Phi Don délről

Madarak magasan egy sziklatorony felett

Változatos sziklaformák

Egy kis Rio a Maya Bay bejáratánál

Barlang

Itt vannak ősi falfestmények bent

Szilinek a horgára akadt egy ősállatra emlékeztető tarajos hal. Amikor a helyiek meglátták, picit megfagyott a levegő a csónakban. Az öregebbik ács odaugrott, és nagyon óvatosan levágta a tűzhalat a horoggal együtt. Annyira erős a tüskés hal mérge, hogy életveszélyes még hozzáérni is. Jó hogy Szili tudott erről, mert jó kis bajban lehettünk volna pillanat alatt.

Kapááás

Szegényke, rosszkor rossz helyen

A mérgező hal

Alakul a vacsi

A Moszkító sziget függőleges orgonasíp szerű sziklatornyokból áll, a sziget eleje egy fenékre emlékeztető alakzattal indul, utána hegymagasságú mészkősziklákban folytatódik. A vége felé 3 nagyobb, tűhegyes, 10 emeletes ház méretű sziklatorony látható. Az egyre simább felületű vízen csodásan tükröződött a naplemente, miközben a fiúk újabb horgászásba fogtak. Időközben olyan 15 darab halacska gyűlt össze a csónak alján. Andi továbbra is rosszul volt, és a hajó aljában feküdt. Szúnyogok szerencsére nem jelentek meg, ellenben a környező tengeren egyre több zöld fény gyúlt ki a tintahal halászhajókon. Visszaindultunk Rantee-ra, így 8 óra felé újra szárazföldön voltunk, és vacsoráztunk egy hatalmasat Nikivel a part legnagyobb épületének teraszán. Andi aludni ment, a fiúk meg az ácsokkal ették meg a zsákmányt. Kaja közben újabb majomcsapat jelent meg az erdőből.