Séta Ton Saiban, hazaút egyedül a sötét dzsungelben # 2013.01.08.
Másnap délelőttöt ismét búvárkodással, és strandolással töltöttük. Reggel még a bungalónk előtti pálmafán repülő szárnyas gyíkok párzási táncát fotóztam, majd egy nagyobb makákó csapat jött a bungalók közé lopakodva. Gyümölcsöket loptak, némelyik az erkélyeken keresett kaját, a szomszéd bungalónál meg megvárták, míg a német páros elindul, és az otthagyott poharakat felborították, a szemetet kiborították. Hozzánk csak azért nem jöttek be, mert ott ülünk az erkélyen Andival, és fotóztuk őket. Andi keze reggelre csúnyán bedagadt a hangyacsípésektől, így ő itthonmaradt.
Sárkánykák
És rövid fényképes beszámoló a majom-banda rablássorozatáról
Vajon mi lehet a bőröndben?
Lopótök
Rohanás a zsákmánnyal
Látlak, paparazzi!
Potyakaja
Dél fele elindultunk a fiúkkal ismét az őserdőn keresztül Ton Saiba, miközben a lányok tovább ejtőztek a parton. A srácoknak alkatrészeket kellett venni a vízszereléshez, én meg egy hatalmasat sétáltam a sziget gyalog bejárható részein. Meglátogattam mindkét fehér homokos partszakaszt, vásárolgattam pólókat az árusoknál. A sziget egyetlen indiai éttermében meg degeszre zabáltam magam méregerős tikka masalával egy chang sör táraságában. Este néztem a tűzdobálókat, a sziklamászókat a part végénél lévő hatalmas falon, homokszínű perzsa macsekkal barátkoztam, aki alig látszott a tengeri homokos parton, és free WiFit kerestem az utcákon, hogy a képeket feltöltsem. Időközben a mobiltelcsim megadta magát, így nem lehetett többet fotózni vele, az út további részében már nem postoltam több instagrammos felturbózott képet :)
Másfél méter átmérőjű levélke
Hihetetlen a kilátás fentről
A tegnap meglátogatott hófehér homokos öböl
A strand apálykor
A másik oldalon az öböl sokkal mélyebb
Parkoló
Pee Pee :D
A cunami előtt sűrű pálmaerdő volt, most város van helyette
Ez a videó eléggé sokkoló, főleg úgy megnézve, hogy az ember a helyszínt végigjárja. Rémes lehetett, főleg azoknak akik nem voltak az egyetlen emeletes hotel közelében..
Jelen állapot: jobbra hátul a város, ami az erdő helyére épült
Mementóként a cunamiban elpusztult pálmafák törzsei
Ösvény a kilátóból fefelé menet a városba
Statikának fittyet hányva bőtt ez a pálma
A kilátóhoz belépőt kellene fizetni, de a cicák most inkább pihennek
Kilátás picit lejjebbről, távolban a déli, lakatlan sziget
Új hotelek épülnek a biztonságos domboldalakra
Megnéztem a naplementét a parton, aztán 8 felé elindultam egyedül az őserdőben haza. Picit félelmetes volt egy rém gyengén világító fejlámpával nekivágni. Az út elején botot kerestem magamnak az üvöltöző őserdőben, ami nem is olyan könnyű feladat, mivel a száraz ágak itt hamar elkorhadnak. Jó 20 perces keresgélés után egy hatalmas ággal nekiindultam a hazaútnak. A mérgeskígyóktól félve minden lépés előtt leszúrtam a botot az ösvényre. Olyan 30 perc alatt elértem Rantee Beach-et, gatyáig átizzadva, de épségben.
Lent az északi strandon
És a másik irányban lankásabb dombok vannak a szigeten
A város felett sziklamászó-paradicsom
A kikötő
Sok errefelé a cica, kutyát alig látni
Az alapértelmezett madárfaj Délkelet-Ázsiában - Javan Myna
Igazi esőerdő
Este szomorkodtunk, hogy végetért ez a rövid 4 nap ezen a csodálatos szigeten. Mindenki érezte, hogy ide még vissza kell jönni. Főleg hogy a bungaló lassan kész, legközelebb Magyar szálláson lehet már aludni, ha a termeszek is így gondolják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése