 |
Óriás tigris (?) szobor a bejárat után |
Elefántpark után elindultunk a közelben lévő Tigris-templomhoz. A bejáratnál egy házméretű giccstigris várt minket. Parkolás után rögtön feltűnt, hogy a komplexum kerítésének tetején végig törött sörösüvegek vannak a betonba ágyazva... Megvettük a jegyeket, és elolvastuk a rengeteg szabályt, amit a saját épségünk miatt be kell tartanunk, amikor a tigrisek közelében leszünk. Elég félelmetesnek tűnt már itt a dolog, de hát mit vár az, aki az egyik csúcsragadozó által megszelídített még félelmetesebb, legnagyobb macskaféle - csúcsragadozót akarja megérinteni.
 |
A létező leggicsesebb bejárat |
 |
Gyanúsan magas a kerítés |
 |
Picit hosszú az instrukció, de miután észrevettem a kerítés tetejére rögzített tigris-ugárs elleni törött üvegeket, komolyan vettem, és végigolvastam |
A kolostor bejárata után gyakorlatilag egy állatkerben érzi magát az ember, azzal a csöpp különbséggel, hogy itt nincsenek elzárva az állatok. Szabadon kószáltak közöttünk a különféle vaddisznók, bivalyok, őzek, teknősök, lovak, madarak stb. A park közepén erős láncokra kötve néhány kölyöktigris és néhány óriási felnőtt tigris feküdt, és szerzetes-gazdik simogatták őket.
 |
Szamár?? Tigristekről volt szó amikor a jegyet megvettük... |
 |
Tigriskaja I |
 |
Ebben az állatkertben nincsenek elkerítve az állatok, a tigrisek sem |
 |
Tigriskaja II |
 |
Simogatható |
 |
Begy |
 |
Útakadály |
 |
Tigriskaja III |
Nemsokára indult az következő bemutató, így mi is csatlakoztunk a sorban álló turistákhoz gyorsan. A tigrissimogatás menete a következő: a tigriseket egyesével vezetik le egy szerzetes által tartott pórázon a “bányába”, és a csoport libasorban követi. A legelső látogató mehet csak a tigris mellé, miközben a segítők elveszik a fényképezőgépét, és a simogatás alatt lefotózzák elölről. Közben nem szabad hirtelen mozdulatot tenni, vakuzni, rálépni a farkára, stb.
Mondanom sem kell, eléggé szürreális érzés volt egy ilyen hatalmas macska mellé állni, és a hátát simogatni.
 |
Hopp, egy tigris a pólón.. jajj, és élőben is! |
 |
Ez kiszúrt... |
 |
Most komolyan, ki merne abba a "Donation" dobozba bármit is beledobni? |
 |
Vele fogunk mindjárt sétálni... |
 |
Tigris-templomos idill. Vannak egy páran, de sajnos vagy inkább szerencsére láncon |
 |
Póráz használata kötelező! |
 |
Libasorban vonulás a főszereplő után |
Miután a csoportban mindeki egyszer a tigris mellé kerül, és fotók készültek róla, elérjük a katlan alját, ami kb 10m-mély bánya szerű lyuk. Itt egy nagy acélkerítés mögötti lezárt területre viszik be az aktuálisan érkező tigrist. A csoportot ezután megkínálják frissítő hidegvízzel, és egy amerikai emberke (önkéntesek segítik a helyi szerzeteseket) elmagyarázza a hely történetét, működését, a felmerülő vádakat, és azok cáfolatát.
 |
Levittem sétálni a kis drágámat |
 |
Milyen nagy a feje a tigriskénknek |
 |
Azért nem őszinte a mosolyom |
 |
Ebbe a sziklakatlanba vezet a séta |
 |
Egy következő csoporttal újabb apró tigris érkezik |
 |
Szépséges |
 |
Melyik is az igazi? |
 |
Ő egy fiatalabb tigris |
 |
Elindulhat a szervezett tigrissimogatás |
Röviden olyan tíz éve egy szerzetes befogada egy orvvadászok által megölt anyatigris kölykét, és elkezdte felnevelni. Hamarosan több hasonlóan megárvult kistigris is idekerült, így elindult a “mentőakció”. Pénzt szereztek, és ezen a helyen létrehozták ezt a kis állatkertet. És hogy miért nem eszik meg az emberek között felnövő tigrisek pusztán az ösztönök miatt a gazdikat, és a szabadon kószáló őzeket? Mert folyamatosan degeszre vannak zabáltatva. Ezt a saját szemünkkel láttuk, amikor egy hátsó eldugottabb udvarba lestünk be a kerítésen át. A simogatás előtt a kistigris hatalmas mennyiségű nyershúst kapott, annyit, hogy a felét otthagyta. a természetben elvileg hetente egyszer vadásznak, és annyit esznek, hogy utána napokig alszanak. Így az itteni tigrisek egyfelöl hozzá vannak kölyök koruk óta szokva az emberek közelségének, és folyamatosan teli hassal kerülnek a turisták közelébe.
 |
Természetes környezet, természetellenes társak |
 |
Tigrisszőrzet |
 |
Tigrisminta közelről |
 |
Tigrishere |
 |
Tita |
 |
Mimikri |
 |
Ő az alapító szerzetes |
Kitértek a vádakra is, hogy több nemzetközi állatvédős feljelentés is történt, mindegyik után vizsgálatok is voltak náluk, és nem találtak semmi kivetnivalót eddig, sőt baleset sem történt még sohasem. Egyetlen egy agresszió történt, a legelső tigris már felnőtt korában egy séta alkalmával megölt egy Gibbont, aki az egyik szerzetest inzultálta.
 |
Árnyékoló gombák |
 |
Ásítás |
 |
Vele jöttünk, megismer! |
 |
Pihi |
 |
Tigris-zebra |
 |
Elvileg magányos állat |
 |
Ő a legelső tigris, és egyben a legidősebb |
Miután meggyőztek minket, hogy nincs mitől félni, meg is érkezett a következő tigris, és a csoport simogatója. Az emberkénk bemutatta, hogy ki ő, hány éves, mikor került ide. Majd jött még vagy 10 tigris, és végül “ünnepélyes keretek között” bevonult az alapító szerzetes is a tigrisekkel, szerzetesekkel, és önkéntesekkel együtt a lezárt részre.
 |
A fő helyen az alapítótag |
 |
Csupa izom |
 |
Jön a hűsítő zuhany |
 |
Felfrissülés |
 |
Légkondi |
 |
Mindenki a helyén, jöhetnek a turisták |
 |
Az alapító |
 |
Ők valóban nagyon jóban vannak |
 |
1 kép, 6 tigris, 6 ember |
 |
Piknik |
 |
Bekábítózva? Vagy csak ennyire jóllakva? |
 |
Mint egy házi cica |
Ezután egyesével lehetett bemenni a lezárt részen 1-2 méteres láncokhoz kikötött -a forróságban sziesztázó - és állításuk szerint nem begyógyszerezett - tigrisekhez fotózkodni. Két segítő visz egy turistát, az egyik fotózza, a másik meg kajánál fogva kíséri, és mondja, hogy mikor lehet odamenni a tigrishez, honnan, és hol lehet megsimogatni, illetve hozzáérni.
 |
Első simi, csak rá ne lépjek a farkára |
 |
Két nagyobbacska kölyökkel |
 |
Teli a bendő, mélyen alszanak (?) |
 |
Valójában Ő az állatok királya, jóval nagyobb mint egy oroszlán |
 |
Cicákkal |
 |
Kölyök még, de nagyobb mint egy kutya |
 |
Andinak másik tigris jutott |
 |
Terpesztés |
Kisebbik gépemet odaadtam Andinak, hogy róla is legyen fotó, és elindultam két kísérőmmel. Rögtön az első hatalmas tigris a hátán feküdt, így a lábai között lehetett a hasát megsimogatni. Nem mondom hogy nem féltem... Aztán jött két picit kisebb tigris, akik egy sziklán heverésztek. Majd egy sziklaüregben enyhe magaslaton alvó legnagyobb tigris (talán ez volt a legelső árva, aki azóta jól megnőtt), majd még zárásként egy napernyő alatt fekvő kamasz tigris simogatása következett.
 |
Cicákkal ellentétben nem tartanak a víztől |
 |
Játék |
 |
Támadááááás |
 |
Műbirkózás |
 |
Majdnem felnőttek |
 |
Nézelődés kifelé, pedig sokat járnak a kerítésen kívül is |
 |
Kistigris, nagytigris |
A simogatás után visszasétáltunk a közép részhez, és egy lemélyített vizesárkos rész, magas kerítéses részen lévő kamasztigriseket kezdtük el fotózni. Hamarosan kiderült, hogy itt valami program készülődik, mert összecsődítettek olyan 10 turistát (valószínűleg ők ezt külön befizették, mert megpróbáltunk mi is velük belógni - de nagy szerencsénkre nem sikerült)
 |
A nejlonzacskó a tigrisek természetes eledele évezredek óta |
 |
Támadásra készülve |
 |
Eleinte nem akarnak egyik zacskóra sem rátámadni |
 |
Falhoz-állítás |
 |
Indulhat a show: önkéntesek+tigrisek vs zacskók+turisták vs nézők+fényképezőgépek |
 |
Ha fizettek volna sem mertem volna oda állni, itt az egyik tigris elvéti az ugrást, és a turisták között landol |
Megjelent az elkerített részen ezután vagy 10 fiatal gondozó lány és még vagy 5 majdnem felnőtt méretű tigris. A látogatókat a fal mellé állították a térdig-érő vízbe, és botokat adtak a kezükbe, amiknek a végén rongyok és PET-palackok voltak. Majd ezután fokozódott a szürreális élményünk, mivel ennek a programnak az volt a lényege, hogy felingereljék a tirgriseket, hogy azok levadásszák a botok végét. Felülről biztonságból szemlélve is eléggé félelmetes volt, hát még milyen lehetett szemtől szembe összezárva a tigrisekkel.
 |
Szépség |
 |
Ez csak játék, azaz nevelés a vadonban való életre |
 |
Egészen közel ugrott fel hozzánk, meglehetősen félelmetes volt |
 |
Hátsó lábra állva még a kölykök is embermagasságúak |
 |
Ő semmiképp nem akarta elengedni a megfogott zacskót |
 |
A legfélelmetesebb tigris, senki nem mert a közelébe menni |
Zárásként megnéztük a Buddhista kolostror templomát is, ami mellett egy medvés ketrec is volt, bent meg egy kitömött medve. A kolostor mellett jópár helyi szabadon kószáló szarvasmarha kezdett megdézsmálni egy takarmányt hozó teherautót nem túl sok sikerrel, így picit segítettünk is nekik. A kijárat felé meg egy bivalyokkal teli dagonyás tó volt.
 |
Hűsítő slaggolás |
 |
Szomorú a szeme |
 |
Simogatás előtti bezabáltatás |
 |
Jóllakva |
 |
Én azért nem merném így megetetni, mint az önkéntesek |
 |
Etetés |
 |
A tigrisek amúgy nagyméretű kifutókon töltik a napjaikat, így egy állatkertninél lényegesen szerencséssebbek |
 |
Sikerült egy magaslatról befotózni a kulisszák mögé, ezek a tigrisek tényleg érthetetlenül szelidek |
 |
Félelmetes, hogy a kerítés nyitva, és ott a tigris |
Felemás érzésekkel hagytuk el a tigrises templomot. Élménynek fantasztikus volt, de akár mennyit magyarázták, olyan hihetetlen, hogy 10 év alatt egyik brutális ragadozó sem ingott meg egy pillanatra, és marcangolt szét egy kedves japán turistát…
 |
Kaja nem sok van az úton |
 |
Kajalopás |
 |
Maci is van, de ő ketrecben |
 |
Kajalopás |
 |
A tigrises templom oltára |
 |
Ez a terv, egyszer ilyen lesz a tigrises templom |
 |
Volt ez a templom rendesen tele szerzetesekkel |
 |
Zsúfolásig tele a strand |
 |
Úszás közben |
 |
Nagyszemű |
 |
Látványosak |
 |
Nem kell fogszabályzó |
 |
Alig látszanak ki, pedig nem mély a víz (sár) |
 |
Fogsor |
 |
Csoportosan jó dagonyázni |
 |
Kakas is van |
 |
Búcsú a parktól |
Kifelé menet egy autó méretű bika állta útunkat. Megálltunk a kocsival, erre ő lassan sétált tovább felénk az út közepén. Eléggé félelmetes volt, a kisbuszunk nem lett volna méltó ellenfele. Aztán valahogy mégiscsak sikerült elmennünk mellette.
@Ati
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése